Mennyi alvás kell?

Télen talán még a szokásosnál is több alvásra van szükségünk. Hogy mi minden irányítja még az alvásigényünket, azt dr. Szakács Zoltán orvos ezredes, neurológus, alvásspecialista, az MH Honvédkórház - Állami Egészségügyi Központ Alvásdiagnosztikai és Terápiás Központjának vezető főorvosa segítségével foglaltuk össze.

Míg egy csecsemő naponta akár 23 órát is alszik, addig egy felnőttnek már csupán 6-7 óra éjszakai pihenésre van szüksége. Az alvásigényt alapvetően kétféle rendszer szabályozza. A Föld forgásából fakadó cirkadián ritmus miatt - a melatonin hormon hatására - este álmosak leszünk. Ezzel párhuzamosan azonban saját, egyéni alvásigényünk is van, amelyet a homeosztatikus rendszer tart számon. Ez azt jelenti, hogyha "alvásadósságot" halmozunk fel, akkor napszaktól függetlenül is álmossággal küzdünk. Ha például egyik éjszaka rosszul alszunk, reggel van ugyan erőnk elkezdeni a napot, ám délutánra mintha elfújták volna a frissességet. Egyébként is délután 3-kor és éjjel 3-kor van az úgynevezett alváskapu: ilyenkor vagyunk a legálmosabbak, nem véletlen, hogy a közúti balesetek szempontjából is ezek az időszakok a legveszélyesebbek.

Az alvást az alvási ciklus jellemzi, melyekről bővebben ITT olvashat. Az alvó ember izmainak állapotából, szemének mozgásából és agyi tevékenysége intenzitásából lehet következtetni arra, hogy éppen melyik szakaszban jár.

Napi kétszer is lehet aludni
Az elegendő alvás fontos

Az átmenet az elalvás előtti néhány percet jellemzi. Az izmok elernyednek, a szem mozgása lelassul, a légzés üteme mérséklődik. Az agyi hullámok frekvenciája és amplitúdója csökken.

A mély alvás szakaszában agyi tevékenységünket a lassú hullámok jellemzik. Ilyenkor nehezebb felébreszteni bennünket. Ebben a szakaszban termelődik a növekedési hormon. Nem érdemes "megspórolni" a lassú hullámú mélyalvást, mert legközelebb a szervezet igyekszik ezt bepótolni, akár a többi alvásfázis rovására is!

Az álomalvás a legérdekesebb szakasz, ilyenkor ugyanis álmodunk. Ezt a fázist gyors szemmozgás (rapid eye movement, R. E. M.) jellemzi, ugyanakkor az izmok teljesen ellazulnak, miközben a légzés és a keringés működik. Az ébreszthetőségi küszöb itt a legmagasabb. Persze ilyenkor is képesek vagyunk fel-felriadni, ezek az úgynevezett mikroébredések. Ilyenkor pár másodpercre megváltozik az agyi tevékenység, és gyors döntést hozunk: olyan körülmény zavart-e meg, amely miatt fel kell ébrednünk és menekülnünk kell, vagy nincs veszély és folytathatjuk az alvást. Az álomfázisban történik a memória konszolidációja is, azaz ilyenkor "szkenneljük" az előző napi történéseket.

Fontos, hogy eleget aludjunk, de természetesen nemcsak a mennyiség számít, hanem az is, hogy az éjszakai pihenésünk milyen minőségű. Ha például sokszor felriadunk, akkor nem megyünk végig az alvási ciklusokon, ami komoly problémákat eredményezhet.

A stressz az egyik legnagyobb ellenfele a nyugodt alvásnak. A magyarázat logikus: a "Küzdj vagy menekülj!" parancsa éber állapotban tart, a termelődő adrenalin meggátolja az elalvást. Ám míg őseink a dzsungel zajaitól féltek, addig bennünk a saját gondolataink is feszültséget kelthetnek. Így könnyedén ördögi körbe kerülhetünk: ha stresszelünk, nem tudunk elaludni, és ezután már az elalvás-képtelenségtől is félünk, amitől még kevésbé tudunk elaludni.

Egy-egy nyűgös éjszakája bárkinek lehet, ám ha 3-4 héten keresztül huzamosan rosszul alszunk, az már komoly probléma. Tévedés azt gondolni, hogy csupán egy-egy elrontott éjszakáról van szó - hiszen azokat elrontott másnapok követik! Álmosság, fáradtság, ingerlékenység, figyelemzavar nehezíti a munkát, a tanulást, a másokkal való együttélést. Sokszor ezek a nappali tünetek hívják fel a figyelmet az alvásproblémákra, és ezek miatt fordulunk szakemberhez.

Eleget alszik?
Ez a bejegyzés az Egyéb kategóriában van. Adja a könyvjelzőkhöz: Bookmark.